Nyolc megdöbbentő iskolai dátum
kb. olvasási idő 3 perc

Vannak fogalmak, amiket egészen modernnek gondolunk az iskolák kapcsán. Ilyen lehet az ösztöndíj, a jegyekkel történő osztályozás vagy a differenciálás. Ha alaposabban utánanézünk az iskolák történetének, akkor viszont megdöbbentő dátumokkal szembesülhetünk egyes fogalmak kapcsán! Nézzük, melyik dátumok a legmeglepőbbek!

1. Mikor indult az első magyar iskola?

Az elsõ magyar iskolát, a pannonhalmi bencés monostort Géza fejedelem kezdte építtetni, 998-ban már mûködött. Ebben a korban a fő tantárgyakat a hét szabad mûvészet adta: grammatikát (nyelvtant, természetesen latint), retorikát (szónoklattant), dialektikát, aritmetikát (számtant), geometriát (mértant), asztronómiát (csillagászatot) és zenét tanultak. 

2. Mikor kezdődött a tanárok szakosodása?

A 14. századi káptalani iskolákban a hét szabad mûvészetet más-más kanonok, azaz tanár oktatta. Tulajdonképpen ezzel kezdõdött meg a tanári pályák szakosodása. A lector (olvasókanonok) tanította a grammatikát, a cantor (éneklõkanonok) a zenét, megint más a dialektikát és a filozófiát. 

iskola

3. Mióta differenciáltak az iskolákban?

A tanítványok korcsoportok szerinti differenciálása, azaz három csoportba sorolása is a 14. századtól datálható! A jeles osztályzatokat elért „eminens” tanulók az elsõ padban ülhettek, õket követhették a sikeresek vagy elsõrendûek, a „prima classis” besorolást nyertek, a gyengébbek vagy másodrendûek, a „secunda classis”-ok hátrább ültek, s a rossz tanulóknak („classis tertia”) már csak a hátsó padok jutottak. Doktori minõsítést a diákok a külföldi egyetemeken szerezhettek.

A rövid ideig mûködõ pécsi egyetem (1367–1390) 1395-ben Óbudára került, de csak 1418-ig volt képes fennmaradni. Ezután 1467-ben Hunyadi Mátyás alapított egyetemet Pozsonyban Academia Istropolitana néven, mely mindössze két évig mûködött (1468–1470). Az a felsõfokú oktatási intézmény, amely évszázadokon át életképes maradt és valóban megérdemli az egyetem nevet, az 1635-ben Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem volt, amely ma Budapesten Eötvös Loránd nevét viseli.

4. Mióta létezik ösztöndíj?

A ma oly természetesnek tûnõ ösztöndíj (stipendium) s az egyes európai országokban már régóta alkalmazott „tanulmányi kölcsön” sem legújabb kori találmány. Az 1390-es évek elején, tehát Zsigmond király idejében, egy Budai János nevû esztergomi kanonok azon szegény sorsú diákok számára, akik külföldi egyetemeken akartak tanulni, de pénzük nem volt hozzá, Esztergomban létrehozta a Collegium Christit.

5. Mióta van órarend?

Híres református kollégium lett a sárospatakival egy idõben a pápai és a debreceni, a 16. század második felében pedig létrejöttek a nagyváradi, gyulafehérvári és a marosvásárhelyi református iskolák. A mai Szlovákia területén Losoncon, Rimaszombatban és Kassán alapítottak protestáns iskolákat. Az iskolák élén a rektor állt, aki a nagydiákokat oktatta, a nagydiákok pedig, akiket preceptoroknak nevezetek, tanították a kisebbeket. Ehhez bizony órarendre volt szükség, hogy ki-ki elláthassa a maga tanulói és tanítói feladatát.

6. Mióta kötelező az iskolalátogatás?

Az államhatalom figyelme a 18. század második felében terelõdött az iskolára, vagyis a felvilágosult abszolutizmus idején. A hazai tanügyi reformot osztrák és magyar tanügyi szakemberekkel Mária Terézia indíttatta el az 1600-as évek végén. Az általuk kidolgozott Oktatási-Nevelési Rendszer, pontosabban a Ratio Educationis terjedelmes latin nyelvû tervezet 1777-ben jelent meg. Ez volt az elsõ hazai kísérlet az állam felügyelete alá vont egységes iskolarendszer megteremtésére, amely bevezette a kötelezõ iskolalátogatást. 

Kötelező iskolalátogatás

7. Mióta osztályoznak számjegyekkel?

A számjegyekkel való értékelés a jezsuitáktól ered. Az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum címû tanügyi rendeletükben bukkan fel elõször. A belsõ differenciálás, ma „képességek szerinti csoportosítás” sem újkori találmány. Már a 17. századi gimnáziumokban alkalmazták. Havonta egyszer „témazáró” dolgozatokat írattak a tanulókkal.

8. Házi feladat

Az otthoni tanulás, pontosabban a nem nagy közkedveltségnek örvendõ házi feladat sem mai tanári kitaláció. A középkori káptalani iskolában, az 1500-as évek közepe táján, úgy tanultak a diákok, mint azelõtt és utána évszázadokon keresztül. Csöndben meghallgatták a tanáruk magyarázatát, jegyzeteket készítettek, egyes tudnivalókat együtt hangosan skandáltak, majd a tanórán kívül a kollégiumokban is folytatták a gyakorlást. Akik pedig hazajártak, házi feladatot kaptak, ami aztán a közoktatásban bevett szokássá vált.

Forrás: http://mek.niif.hu/01800/01870/01870.pdf

Én bizony eléggé meglepődtem, hogy ezek a modernnek gondolt fogalmak ilyen régóta ismerek és használatosak. Neked melyik dátum volt a leginkább megdöbbentő?

This Post Has One Comment

  1. Ezeken a dátumokon meglepődtem!

Leave a Reply

Close Menu
%d bloggers like this: