A neuroplaszticitásról szülőknek
kb. olvasási idő: 4 perc

Tévhitek az agyunkkal kapcsolatban

Pár éve még sokszor hallottam azt a tudományos tényként kezelt állítást, hogy az emberi agysejtek száma egyre csak fogy, ahogy egyre idősebbek leszünk. Sokszor nevetgéltünk is egy-egy húzósabbra sikerült baráti iszogatás után azon, hogy most felgyorsítottuk az agysejtjeink millióinak pusztulását. Az még mindig biztosnak látszik, hogy az alkohol nem tesz jót a sejteknek, de az első állítást viszont az elmúlt évtizedekben megcáfolták a tudósok, a neuroplaszticitás elméletével.

neuroplaszticitás

Csak a gyerekek tanulhatnak új dolgokat?

Arra vonatkozóan voltak tudományos vizsgálatot, hogy az agy térfogata csökken, főleg kb. 50 éves kor felett. Csakhogy nem a méret a lényeg, mert az agy működésében kulcsszerepet játszanak az agysejtek közötti kapcsolatok. Az agy működési minőségében a kapcsolatok száma és erőssége a meghatározó. Ha csakis az agy méretétől vagy az agysejtek számától függne a tanulás, akkor idősebb korban egyáltalán nem tanulhatnánk új dolgokat. Pedig mindenki hallott már történeteket 70 éves kor felett síelni kezdő vagy éppen 79 évesen a jogi egyetemre beiratkozó emberekről.

Norman Doidge könyve a neuroplaszticitásról

Dr. Norman Doidge kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató “A változó agy” című könyvében sok példát ír le olyan átalakulásokról, amikor baleset vagy más külső okok miatt valakinek újra kell tanulnia a legalapvetőbb dolgokat is. Ezek az átalakulások is bizonyítják, hogy az agyunk minden életkorban képes a megújulásra, a meglévő idegsejtek között új kapcsolatok kialakítására. Emiatt – a neuroplaszticitás segítségével – minden életkorban képesek vagyunk a tanulásra.

A neuroplaszticitás elmélete szerint az agyunk inkább egy izomhoz hasonlítható, azaz minél többet edzzük, használjuk, annál inkább működni, fejlődni fog. Ebben sokat segíthet a growth mindset fogalmának aktív gyakorlása is, mind gyerekeknek, mind szülőknek. Ami persze azt is jelenti, hogy szülőként sem ér véget a tanulási folyamatunk. Ha a gyerekünk olyan iskolába jár, ahol sok házi feladatot kap (bár már nem ezt várjuk egy modern iskolától), akkor szülőként mi is tanulhatunk új dolgokat, miközben segítünk a matekpéldák megoldásában.

Iskolaérettség vs neuroplaszticitás

A hagyományos iskolára való felkészüléskor sok tanulnivalója van egy óvodás gyereknek, amiben először is szülőként kell utánanéznünk néhány dolognak. Tapasztalatom szerint a csecsemőkori fázisokat sokkal jobban ismeri a közvélemény, mint a 4-5-6 éves korra jellemző fejlődési fázisokat. Ezek például a csecsemőknél az átfordulás, a kúszás, a mászás, aztán a járás. Az ovisoknál ilyenek a nagymozgások, például a mozgáskoordináció, a járásmódok, futások, egyensúlyérzék, szemkéz és szem-láb koordináció. Nincs ugyan egyetlen ideális életkor ezekhez a képességekhez, inkább életkori sávok vannak, amiben nagy egyéni eltérések lehetnek. Szülőként szerintem érdemes ezeknek utánanézni és adott esetben felismerni, hogy gyerekünk korának megfelelően fejlődik-e.

Hogyan gyakoroljuk a neuroplaszticitást szülőként?

A tradicionális gyakorlatokhoz és a klasszikus írástanulás előkészítéséhez ma már éppen a neuroplaszticitás miatt sokkal többféle fejlesztő gyakorlatot találhatunk. A koordinációt remekül lehet ebben a korban javítani különféle sportokkal (a síelés akár műanyag pályán is jól fejleszti az egyensúlyérzéket vagy a falmászás, mászókázás a szem-láb és a szem-kéz koordinációt). Kicsit nagyobbaknak a zsonglőrködés két vagy három labdával tökéletes fejlesztő játék, ugyanis rengeteg új kapcsolatot, új idegpályát építenek ki az agysejtek ilyen játékok gyakorlása közben. A mozgás terén életkorukhoz mérten elmaradó gyerekeknek ugyanerre az elvre építve nyújt komoly segítséget a dinamikus szenzoros integrációs terápia (DSZIT) vagy A tervezett szenzomotoros tréning (TSMT).

A saját agyunk karbantartására naponta lehetőséget kapunk a gyerekektől. Remek alkalom a tanulásra, ha a csecsemőkorú gyerekek miatt nézünk utána számunkra új ismereteknek. A gyerekszáj-mondásokon szórakozva teljesen egyedi logikát gyakorolhatunk, ami csak a gyerekekre jellemző. A kamaszok pedig nemcsak az agyunkat, hanem a türelmünket és a zenei ízlésünket is próbára teszik. De erre majd később külön bejegyzésekben is visszatérünk.

A gyereknevelés kapcsán akár hetente olvashatunk el újabb és újabb területeken szakkönyveket. Az erőszakmentes kommunikáció, a gyereklélektan, a motiváció vagy az agresszió-kezelés olyan területek, amire a fenti linkek csak az első ízelítőt adják. Egyenként is könyvek és videók tucatjait találhatjuk meg mindegyik témához. Az pedig biztos, hogy ezek a témák mind előkerülnek majd, ahogy cseperedik a gyerekünk.

Leave a Reply

Close Menu
%d bloggers like this: